Évtizedes tapasztalatok...
...azaz két, régóta gyártott Belden, meg egy újabb...

Írta: Puskás János

Nem kifizetődő a hifistának a kíváncsiság. Mindig van valami, amit még nem birtokolt, ami még fenn van a bakancslistán. Legalább hallani, esetleg meg is venni. Ez is egy ilyen sport. Nincs megállás, legalábbis amíg az ember le nem nyugszik, vagy abba nem hagyja a belföldi és külhoni lapok oldalait. Én még teszem, és meglepődve tapasztaltam, mennyien használnak nagy, komoly rendszereikben olcsó kábeleket. Főleg a vintage rajongók körében jellemző ez. Visszatérő márkák a Western Electric WE 16GA (megvolt, nem tetszett), a Van Damme Cables (köszi, vannak jó darabok), és a Belden, melyekből a 9497 meggyőzött. Utóbbi márkából nem volt még mikrofon kábelem, így azok még nem kerültek le a listámról. Pedig a 8402-ről, és a 8412-ről általánosan jó véleménnyel vannak külföldön, s mivel nem megfizethetetlenek, kíváncsiságom kielégítése nem lehetetlen feladat. Szerencsémre egy barátom csőrét is birizgálta a dolog, s mivel a barna köpenyes hozzá került, így már csak össze kellett vetnem az általam birtokolt feketével. S mivel egy fórumtárs lelkesen írt róla, mellétettem egy VDC 268-020-000 típust is, csak mert hatszáz forint méterenként nem vág földhöz.

Alap PC-zene átvitel 

Írta: Puskás János

Mielőtt bárki beszólna, hogy volt már teszt USB kábelekről, sietve leszögezem: ez most nem egy csoportteszt lesz. Sokkal inkább azt az utat szeretné megmutatni – ha úgy teszik modellezni – amit egy kezdő hifista jár be akkor, amikor áttér a PC + külső DAC alapú zenehallgatásra, egészen odáig, hogy már tisztességesen hallgathatóvá válik a rendszere.

5 kiló DAC - azaz D/A konverterek 500 ezer környékén... 
3. rész: Human Audio Muto és Muto X

Írta: Szalontai László

Az első részben megismerkedhettünk a tesztkörnyezettel, aki kihagyta volna, mindenképpen olvassa el, mivel, mint mindig, elmondjuk, fontosak a körülmények és az elmondottak erre is vonatkoznak. Szóval olvasás. Ha megtörtént, íme, a következő rész, amiben, mint ígértem két készülékről is szó lesz...

5 kiló DAC - azaz D/A konverterek 500 ezer környékén... 
2. rész: Naim V1

Az előző részben megismerkedhettünk a tesztkörnyezettel, aki kihagyta volna, mindenképp tegye meg, mivel mint mindig elmondjuk, fontosak a körülmények, és az elmondottak erre is vonatkoznak. Szóval olvasás. Ha megtörtént, akkor íme, a következő rész...

Az angol cég - jobb későn, mint soha alapon - 2009-ben úgy döntött, hogy belefog külső DAC-ot készíteni, amiről napjaink felhasználójának valószínűen igazából 1 bemenet hiányozhat, mégpedig az USB. Úgy gondolták, (többekkel egyetemben) hogy a hálózati lejátszóké a jövő, viszont annyi újabb és újabb konverter jelent meg a világban, amik legfőképpen a számítógépes zenehallgatást helyezik előtérbe, hogy a Naim is jobbnak látta, ha nyit az ”új trend” felé. A Classic szériába tartozó DAC V1 a 2. különálló konverterük, viszont több dologban is az első fecske: ő a cég hosszú történelmében az első előfok - DAC – fülhallgató erősítő kombináció egyben, valamint ő az első közvetlenül PC-re is csatlakoztatható USB-s készülékük is.

5 kiló DAC - azaz D/A konverterek 500 ezer környékén... 
I. rész: bevezető

Pár évvel ezelőtt még nem volt Facebook meg Twitter. Ha bármit meg akartunk osztani a világgal, egyszerűen csak elmondtuk az anyósunknak. 2013-at írunk, sajnos vagy sem, tény, hogy mindennapi életünkbe egyre jobban beépül a számítógép. Ez a zenehallgatásra is vonatkozik. Számos együttes már csak letölthető formában jelenteti meg felvételeit, érdemes hát a forrás készülékeinknek is igazodni a változó kínálathoz. Az otthoni sávszélesség, és a zenék letöltése folyamatosan nő, lassan aki CD-t vásárol, már az is inkább berippeli, mivel sokszor egyszerűbb, kényelmesebb és gyorsabb kikeresni és elindítani egy albumot a gépről, mint a korongról, de továbbmegyek; egyre több és jobb minőségű eszközök elérhetőek a hanglemezek digitalizálásra is. Lassan, de biztosan egyre több zenehallgató rendszerben jelenik meg forrásként a PC, a HiFis társadalom is egyre jobban befogadja ezt a típusú front endet. A gyártók ügyesen irányítottak is minket ebbe az irányba, és a második virágkorukat élő DAC-ok döntő többségét már eleve inkább számítógépes környezetbe szánják, nem pedig CD futóművet megtámogatandó a szerepük. 

Egy marék USB kábel tesztje...
...avagy lehet, hogy ez is számít?

Új színfolt az Audioland egén ... duplán is. Mind kábeltípus, mind író terén debütálunk, fogadják szeretettel mindkettőt... Ime! (szerk.)

Írta: Szalontai László

Előszó

Régen, a CD korszak elején, egyesek úgy vélekedtek, hogy a CD játszók egyforma hangúak, mivel digitálisak. Ma már tudjuk, hogy nem volt helyénvaló ez az állítás. Később külön dobozba kerültek a CD futóművek, illetve a DAC egységek. Az őket összekötő S/PDIF kábelekről is eleinte úgy gondolták, - mivel digitális jel megy rajtuk keresztül, - semmilyen, hangra gyakorolt hatásuk nincs. A tapasztalat azt mutatja, sajnos nem így van. Elérkezvén napjainkhoz, az oly népszerű „USB kábeleken csak egyesek és nullák mennek, nem lehet hatása a kapott hangra” kijelentések is megdőlni látszanak. Aki kételkedik, tessék kipróbálni, saját tapasztalatot szerezni! Nem szeretnék hitvitákba (?) bocsátkozni, hogy egy USB kábelnek van-e hallható hatása, vagy nincs, ezért azt javaslom, csak azok az erős idegzetűek olvassanak tovább, akik nyitottak, vagy már megtapasztalták, hogy sajnos csakúgy, mint más típusú kábel esetében, ez is befolyással bír a kapott hangra.

Már megint egy (rendhagyó) kábel teszt II.
avagy, ha már így összejöttünk,  járjuk körbe az összekötőket is...

Előzmény: „...Nem párosítottuk semmivel, inkább futottunk még egy kört. Akit érdekel, tartson velem, egy másik cikkben...”

… ami nem lesz egy fogós meló. Legalábbis ami az elejét illeti. Könnyű egy írást folytatni, mivel nem kell megmagyarázni a miértet, nem kell elhelyezni a delikvenseket, a körülményeket is maximum ismétlésnek kell leírni. Ráadásul a múltkor a versenyzőket is bemutattam – egy kivételével. Ezért azokat csak pár szóban mutatom be, de az eddig ismeretlennek számító Bicon-féle összekötőről sincs túl sok információnk. Azért vágjunk bele.

Már megint egy (rendhagyó) kábel teszt

azaz ilyen még nem volt, de már lesz...

Írta Puskás János

Miért is?

„Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk. „ - ez, az immár több mint 800 éves halotti beszéd járt az eszemben, amikor elkezdtem lélekben és tettekben készülődni hazafelé. Mert, mint gondoltam, nem akartunk ilyet az elején. Amikor létrehoztuk a honlapot, kikötöttünk pár dolgot. Azt is, hogy TERMÉKEKRŐL akarunk írni, a garázsban, pincében, szobában, vagy egyéb helyen gyártott dolgokat, amikről akkor sem kap az ember számlát, ha akar, kizárjuk.

De, míg a fenti idézet mindmáig érvényes, addig új szelek fújnak körülöttünk. Előretör mindennapjainkba az a DIY, ami már nem is annyira DIY. Amit ugyanis kereskedelmi célból készítenek, számomra már nem nevezendő annak. Ott már felelősség, kötelesség is van. Komolyan gondolkodó ember nem lép túl ezen egy vállrándítással.

Kábel a rengetegben IV.

avagy digitális kábelek meghallgatása 0-30000Ft között

Előzönge

„Digitális összekötő tesztet csinálni KELL! Tudatosuljon végre az a hifistákban, hogy a kábel is egy rendszerelem! Az is jó ötlet, hogy ne vegyük külön az optikait, és a koaxot. Sokaknak segíthet a döntésben. Aki mindkét csatlakozással rendelkezik, elég gyakran felteszi a kérdést: melyiket válassza? S erre egy ilyen írás választ adhat.”

 Meglepődtem. Nem gondoltam, hogy pozitív fogadtatása lesz annak, hogy terveink szerint tovább vinnénk a kábelkínálat feltérképezését, s az analóg összekötők meghallgatása után a digitálisakkal is foglalkoznánk.

Kábel a rengetegben – 2. rész

Csapatunk egyre mélyebbre kerül a kábelkábelkupacban, jelenleg a 30 ezer és 65 ezer forint közötti árkategóriába eső összekötőket vettük fülügyre. Bakai Gábor írása.

Aki olvasta az első részt, annak nem kell a soron következőket bevezetni, hisz valóban egy folyamat következő lépcsőjéről van szó, aminek a bevezetője az első részben olvasható. Azoknak viszont, akik valamilyen érthetetlen okból kifolyólag nem tették meg ezt a felemelő érzéssel járó tevékenységet, mindenképpen előirányzott kötelezettségnek tekinthető legalább a bevezető, pontosabban az "Elöljáróban a tesztekről", immár önálló cikk elolvasása. Ebben megpróbáltuk leírni a tesztelési módszerek előnyeit és hátrányait, ismertetjük azt, mi miképpen végezzük meghallgatásainkat, ennek mik lehetnek a buktatói, de azt is, hogy szerintünk az eredmények hogyan hasznosíthatók az olvasók számára. Vagyis: a Tesztekről általánosságban ismerete nélkül e teszt sem sokat ér, teljességéhez annak elolvasása szükséges.

Ripteszt
mert ez is számít

Írta: Puskás János

A múltkor beszélgettem egy hazai High-end kereskedővel, aki nyíltan megkérdőjelezte a számítógép alapú zenehallgatás minőségét, és fintorodva mosolygott, amikor ellentmondtam neki.  Mert szerintem ezt is lehet jó eredménnyel művelni.

Kábel a rengetegben 1. rész
Azaz összekötő kábelek  0-30000 Ft között.

Írta: Bakai Gábor, Puskás János

Elöljáróban a tesztekről
Egyet nem szabad elfelejteni, sem a teszt írásakor, sem az olvasásakor: a készülékek a zenereprodukciót, pontosabban az élvezetet szolgálják. Ez, természetesen, egyénenként nagyon változó igényeket jelent, teljesen eltérő lehet az, hogy ki milyen hangkaraktert részesít előnyben.
A kábelek meghallgatásakor azt a módszert alkalmaztuk, hogy egy sokkal nagyobb kategóriájú készülékláncba illesztettük a megismerendő alanyokat. Így hiába rendelkezik a lánc is jól meghatározható karakterrel, mégis ez kevésbé domináns a magasabb régiókban az alacsonyabb szintű készülékekhez képest, sokkal jobban meghatározhatóak a beillesztett rendszerelem egyéni tulajdonságai. Elvileg. De a meghallgatásra használt lánc karaktere azért így is erőteljesen meghatározza a végeredményt, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni: