foto1
foto1
foto1
foto1
foto1
Üdvözlöm honlapomon! Célunk, hogy ezen portál hasznos információforrás legyen az otthoni zenehallgatók számára a hifi, zene, zenehallgatás témakörében. Ennek megfelelően a főmenü segítségével kereshet írásaink közül, melyek remélem elnyerik tetszését. Amennyiben nem talál információt az Ön által preferált termékről, szívesen látjuk fórumunkon is!Bővebben...

Audioland

Hírek, információk a hifi világából, zenekultúra

Szavazás

Ha show...

Mindig kimegyek, érdekel a hifi - 25.6%
Csomó ismerőssel össze lehet futni, megyek - 1.2%
Még nem tudom - 39%
Ez sem a régi, már nem megyek - 13.4%
Sosem mentem, most sem fogok - 20.7%

Összes szavazat: 82
Ez a szavazás már befejeződött : 04 nov. 2016 - 18:53

Audioland a Facebookon

Triangle Genése Quartet

A végső (előtti) állomás

Írta: Mészáros Zoltán

Valamiféle bocsánatkéréssel kellene kezdenem igazából eme irományomat. Meg kellett volna írnom régen e cikket, de soktényezős csúszás miatt mostanra sikeredett a dolog.
Teljesen új doboz révén igényelt körülbelül egy hónapos járatási időt –ami végül kettő lett-, aztán jöttek az ünnepek, a sok hajtás és az év végi lazulás, családjárás.
magasKözben a Quartet több közös meghallgatáson is átesett, hálózati kábelt cseréltem erősítő fronton, tologattam ide-oda, míg körülbelül január második hetére érte el azt a szintet, hogy elmondhatom, bejáratott, igazán jól pozícionált doboz lett (a lehetőségekhez képest), megtalálta a helyét, és kész a megmérettetésre. Érdekes, mint egy korábbi cikknél és most is Puskás Jani barátom lőtte be a helyét, úgy látszik, különös érzéke van hozzá elsőre megtalálni a szinte helyes pozíciót. Bár nem a reklám helye, de szívesen vállal hangfal beállítást:) Nos, a Quartet meghálálta a hosszas bejáratást, gyanítom, még most is van benne némi tartalék, de tippem szerint 3-400 órát biztos ment, ennek –remélhetőleg- elégnek kell lennie. De nézzünk inkább bele a dobozba, mit is rejt a fél kisteherautónyi kartonpapír.

 

Az átvilágítás

Lemértem, és pontosan öt cm maradt a kocsimban mikor elhoztam a Quartetet, ezért is a sajátos mértékegység. Ha lehet, még tekintélyesebb, mint az Antal volt, méretre és csomagolásra is kategóriaugrás természetesen. Gall kollégáink éreztetik már a boncolás első pillanataiban, igen ez már bőven a prémium kategória! A kartondoboz magassága 155 cm, így elég helyet biztosítanak a Quartetnek a sérülésmentességre és a stabilizálásra. A doboz a megszokott igen vastag és prémium minőségű fekete zsákban rejtőzik, várva a beüzemelést. Kicsomagolva fekete bundájából méltóságteljesen tárul elénk magaGenése egyszáz-harminchárom centiméteres magasságával a Genese Quartet. Helyes a jelző, ha azt mondom: a doboz fenséges. Selyemfényű mahagóni finissel érkezett, amit még jobban kihangsúlyoz az előlap, ami természetesen fekete zongoralakk, így a kontraszt mindkét színt megfelelően emeli ki.
Található még a kartonban két kis csomag: egyik a leírás, a másik egy pár fehér cérnakesztyű, ami a lakkdobozok elengedhetetlen kelléke. Továbbá megtalálható még egy kis laminált csomag, amelyben az egyébként igen robosztus tüskék találhatóak a betekerő kulccsal. Van még benne (oldalanként egy) Triangle logóval ellátott aranyszínű mikroszálas törlőkendő, hogy mindig formában lehessen a kedvencünk. A tüskére külön pár szó erejéig kitérnék, megérdemlik. Nem a szokásos kis spagetti vékony kivitel, hanem teljesen minimalista kivitelű 12 mm vastag tiszta acél tüskékről van szó, a tetején egy -mi más-, háromszög alakú csavaró nyílással ahová a mellékelt kulcsot lehet beapplikálni. Helyére csavarva a tüskéket, a doboz elején lévő “ötödik lábbal” lehet teljesen kistabilizálni a Quartet-et. Nagyon stabil és dekoratív megoldás ez így.
Maga a doboz három utas, bassreflex rendszerű. Ami legelőször szembeötlik, az az egyedi kivitelezésű kabinetben rejtőző magas sugárzó, melyet egyébként az 1981-es Triangle CX2 ihletett. A félig dobozon kívüli speciális kivitelezés biztosítja a teljes szeparáltságot és rezonancia-mentességet. A gyártó ígérete szerint ez a megoldás egy sokkal nyíltabb és részletesebb magas tartományt eredményez, lenyűgöző háromdimenziós térrel.
A mély szekciónál is megfigyelhető egy igen érdekes kettős kabinetű kialakítás, ezt sugallja az osztott reflexnyílás is. Ez a kialakítás biztosítja, hogy minden driver el legyen szigetelve egymástól, így a hangerő emelésénél sem rezonál be a doboz. Illetve a torzítás lehető legkisebb szintre van lecsökkentve. A brosúrában lévő gyártói vélemény szerint a Quartet ezen technológiák segítségével egy nagyon elegáns és csodálatos hangképet és egy gyors ütős mélytartományt biztosít. Hogy igaz e, majd kiderítjük. 
Még valami. A lábacskákról van szó. Borítékolható volt, de számomra mégis meglepő mértékű változást hozott a gyári tüskék behelyezése. Az eredmény egy nagyon nyílt és transzparens középtartomány lett, sok finom részlet felbukkanása, atompontos és pincemély szubfrakció lett, személy szerint javallom alkalmazásukat.
Itt azt is meg kell említeni, hogy nem négy darab van belőlük, hanem öt. Az ötödik, mely elől található, egy úgynevezett SPEC, hivatalos nevén Single Point Energy Conductor. Ez a polírozott acél tüske egy mechanikus energia elvezető a padló felé, amelyet a cselló (igen, a hangszer) ihletett meg. Nagyon szimpatikus - nem is értem, hogy más cégek miért nem alkalmazzák-, a mágneses felfogatású hangszóró rács használata. Egyszerre lesz diszkrét a kontaktus, és egyúttal kiküszöbölik a pöcök letörésének veszélyét, ami tapasztalatom szerint igen sűrűn fennáll. Összességében, a külső alapján elég kedvező feltételekkel vágunk neki a megmérettetésnek, amely már igen régóta érett, itt az ideje neki is kezdeni.

A hangolás

A teszt elhúzódása arra is jó volt, hogy a lehallgató rendszerem megkaphassa a teljes Siltech/Crystal kábelezést. Így egy egységes, szinergikus láncot tudtam kialakítani, amely véleményem szerint méltó társa lett a Quartetnek. Persze sokan mondják, hogy nem a kábelezés a szűk keresztmetszet egy rendszerben, arra nem kell sokat költeni, én ezt másképp tapasztaltam. Amint az autótuningnál is több alkatrész cseréje, feljavítása hoz a konyhára együttesen, itt sincs ez másképp.
Mivel abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy teljesen szűz dobozt kaptam, így a bejáratási folyamatot trianglevégig tudtam követni, megtapasztalva a teljes átalakulást.
Igen sokat változik ezalatt egy doboz, ezt tudjuk, de ezt az utat végigvinni annál ritkábban adatik meg nekünk.
A meghallgatás során a szokásos repertoáromat használtam, némi frissítéssel persze. Elektromos zenével kezdtem, Yello Touch című albumával. Mi is lehetne más, mint ez a remekül összerakott, érett stúdiólemeze a svájci duónak. A You better hide zenél, hatalmas térrel, a hangok rendezettek, a hangkép abszolút levegős. A vendég művész Tyll Bronner trombitája teljesen elvarázsol. A szobát elárasztják a hangok, szinte kedvem lenne felállni és közéjük sétálni. A Till tomorrow is trombitára épül, ha lehet, még levegősebb és nyíltabb itt az előadás.
A mélyek pontosak, ütnek ahol kell, de nem hagynak maguk után felesleges nyomot. A magas remekül közvetíti az elektromos zene minden kis zöngéjét, eddig hibátlan a dolog. Következő etapként Pink Martini következik, jó kis világzene ez, rengeteg hangszerrel és számtalan nyelven megénekelt számokkal. Hang on little tomato-ról nem nagyon tudok kiemelni számot, mindegyiknek megvan a személyes varázsa és hangszerelése, inkább csak meghallgatom az egész lemezt, lesz, ami lesz:) A hangulat fenomenális, a zenekar mintha előttem lenne, olyan, mintha nem dobozból hallgatnám. Az énekhangok tiszták, és szükség esetén csillogóan fényesek, olyan nyugodtsággal fűszerezve, amit ritkán hallani.
Figyelmem a mély hangokra fordítom, amik nagyon gyorsak, és végre nem akarnak többet mutatni, mint szükséges. A hangulat, ami erre az örömzenére jellemző, teljesen átjön, ez jó. Az alsóbb kategóriákra jellemző magashang-beli torzulásokról itt már tünetmentesen eltűntek. Ismét beiktattam a Yim-Hok Man kínai perfomancer dobszólóját, egy igen hosszú és elvont dobolás, viszont véleményem szerint mindent meg tud mutatni a mély-tartomány esetleges hibáiból, gyengeségeiből. (Aki nem ismerné, annak elmondanám, hogy az előadó különböző távol-keleti dobokat szólaltat meg, nem kis vehemenciával.)
Ez esetben örömmel nyugtázom, hogy feszes és gyors robajok követik egymást még az eklektikus részeken is, melyek végig kézben-tartottak, és tiszták. Az igazat megvallva a legutóbbi teszt óta a szobám akusztikája is javult, ami nem volt hibátlan, de ez a pontos basszus mégis inkább a Quartetnek, valamint első reflexes megoldásának köszönhető, mivel közvetlen előtte egy másik doboz nem jeleskedett ennyire ebben a számban.
Jöjjön a metál, annak klasszikus ikonjával, a Metallica Black albumával. A gitár nagyon fémes és gyors, a dobok és az énekes is teljesen kivehetők, teljesen nyílt és transzparens a légkör. Ezt hallgatva kezdem sajnálni a szomszédokat, mert próbálom, de szinte lehetetlen zavarba hozni hangerővel a Quartet-et. Csak finoman adagolom, de lehetetlen leállni vele, már szinte üvölt a hangfal, mégis élvezem, a végtagjaim sem maradtak tétlenül.
Klasszikus zene. Könnyű elidőzni vele, mivel sokszínű és szerteágazó, talán a legjobban a műfajok között. A Négy évszak lesz -Vivaldi etalonom- a kezdő lemez. Ebből mára elég sok verziót összevásárolgattam, így tudok hasonlítgatni is, egyébiránt megjegyezném, hogy tervezünk ilyen cikkeket is, érdemes odafigyelni rá. Nem variálok, egyből az ősz a téma, hat verziót hallgattam meg. Ami elsőre feltűnt, hogy a csalásnak minimális mértékét sem hallom, itt minden htriangleiba eltérés kíméletlenül megmutatkozik, köszönhető a remek felbontásnak. A vonósok egységesek, és jól elkülönülnek egymástól, az őszi hangulat, az év másod virágzásának kezdete remekül átjön a rendszeren. A nagyzenekari részek jól kibontakoznak, a megindulásoknak valós tömege van. Igaz ez a tuttikra is, melyek kirobbannak, erőben nem szenvednek hiányt.
Csajkovszkij 1812 fesztivál nagy nyitánya következik. Ez egy friss beszerzésű lemezem, egy Living Stereo kiadvány. A konkrét lemez nagyszerű darab, bele is feledkezek, de az ágyúdörgés hangjai olyan katartikusak, hogy felébresztenek, visszarántanak a valóságba. Minden a helyén, a trombita rezes, mint ama bagoly, teljesen kiérezhető az analóg rögzítés minden finomsága a felvételen.
Váltok. Opera. Személyes kedvencem a műfaj, abból is inkább az olasz vonal, bár mostanában már kezdek másfelé is kalandozni e-téren. Massenet-Werther a következő lemez, Andrea Bocelli a király szerepében. Remek a gyermekkórus és az apró kis neszezések összhangja, de mikor Bocelli elengedi a hangját hirtelen minden másodlagos lesz, csak rá tudunk figyelni. Az Antalnál volt itt egy kis észrevételem. Mégpedig az, hogy a zenekar némileg próbált előtérbe kerülni. Hogy az előző doboz “gyengéje” volt e, vagy nem érezte magát nálam olyan jól, mint a Genése, jó kérdés, tény viszont, hogy ez esetben ilyen gondról szó sincs. Talán a Carmen megfogja a dobozt, mert a női énekhang mindig kritikus ennél a műfajnál. Carmen, - és most nem ragadtam le egy előadásnál-, mégis a lemez sajátosságain kívül semmi negatívumot nem tudtam felfedezni az énekhangokban. Lehet, hogy egyszerűen zenét hallgattam? Jó kérdés, a doboz bicskája nem tört bele semmibe még nagyobb hangerőn sem.  Annyit megjegyeznék itt, hogy a klasszikus zene tapasztalataim alapján megköveteli a harminc négyzetméter közeli szobát legalább, hogy méltón ki tudja magát futni. A félelmem, hogy a zeneiség a pontosság és gyorsaság oltárán kerül feláldozásra, alaptalannak bizonyult. Teljesnek mondható a szimbiózis: a Quartet méltóságteljesen, és precízen tolmácsol minden stílust, ami ezt igényli, és nem veszik el a zeneiség, a zenei töltet sem.
Sosem hagyom ki házimozi tesztem. Mostanában egyik kedvenc demó jelenetem a Kill Bill-ből az első mozzanat, mikor is a két hölgy egymásnak ugrik.
Döng a padló, törik minden, a lehulló üvegszilánkokat meg lehetne számolni, hangorkán keríti hatalmába az egész szobát, de ez a sok zörej nem ül rá zavaróan a beszédhangra. Úgy vélem ez a doboz, ami mellé mélyláda nem szükségeltetik, a két driver rendesen ontja a hangokat. Itt értelmet nyer a kétcsatornás mozizás: aki megbékél azzal, hogy nem jönnek a tarkója mögül a neszek és segédeffektek, annak tökéletes választás ez így. Bár nincs meg a teljes sorrund hangzás, de teljesen szeparált és tiszta frontokat kapunk, egy kvázi high-end házimozit.

Konklúzió, tapasztalatok

A Quartet igazi nagyfiú, a gyártó majdnem legfelsőbb osztályából, ennek megfelelően komoly kvalitásokkal - és kinézettel. Korántsem tartom túlzásnak azt, amit a gyártó állít reklám anyagában, véleményem szerint ez igencsak fedi a valóságot.
Könnyedén hajtható (92 dB), ezáltal kisebb csöves erősítőknek is méltó társa lehet, de ő is szereti az erőt. Ha kell tankként halad át a szobán, ha kell szolid és visszafogott, amit épp a téma megkíván. Ami nagyon fontos, ne próbáljuk meg kis szobába bepréselni, kell neki a tér, hiába az első reflexnyílás, falra ne toljuk. Érdemes elcsatolni tüskékkel, sokkal kontrolláltabban szól, mint a szintén gyári gumi tappancsokkal. Hogy milyen erősítő az ideális társa? Az biztos, hogy combosabb csöves és hybrid nagyvadakkal jól érzi magát, kellő kontrollal fantasztikus dolgokra képes. Aki ebben szegmensben keresgél, illetve tervezi a jövőbeli vásárlást, annak igencsak megfontolandó alternatíva a Quartet. Szerény véleményem szerint és az eddig hallott komolyabb dobozok ismeretében bizton állíthatom, hogy akár felsőbb osztályban is megállhatja a helyét egyéb nagynevű társai mellett.
Még valami. Bízom benne, hogy a Triangle teszt sorozat itt még nem ér véget és egyszer a legfelső -Magellán- osztály nagyvadjával is megmérkőzhetünk.
Addig is sok jó zenét a gall kakasok mellé mindenkinek!


Technikai adatok:

-Csatornák száma                                                           3
-Hangsugárzó típusa                                     Bassreflex
-Érzékenység                                                          92/dB
-Frekvencia tartomány           35Hz-20KHz ( +/- 3dB )
-Minimum impedancia                                      3.2 Ohm
-Méretek                                        1230 x 370 x 386mm
-Súly                                                                          26 kg
-Szín     Fekete zongoralakk és/vagy Mahagóni tölgy

 

Gyártó honlapja: Triangle

Forgalmazza az Audiovisiontuning Kft.
Ár: 2.900.- EUR

 


A meghallgatáshoz használt készülékek:
-Unison Research SR-1 Hybrid csöves erősítő
-Musical Fidelity M1 DAC
-Sony BDP lejátszó,mint futómű
-Siltech/Crystal kábelezés

 

2011. december-2012. január

Copyright © 2017 Audioland. Minden jog fenntartva.