foto1
foto1
foto1
foto1
foto1
Üdvözlöm honlapomon! Célunk, hogy ezen portál hasznos információforrás legyen az otthoni zenehallgatók számára a hifi, zene, zenehallgatás témakörében. Ennek megfelelően a főmenü segítségével kereshet írásaink közül, melyek remélem elnyerik tetszését. Amennyiben nem talál információt az Ön által preferált termékről, szívesen látjuk fórumunkon is!Bővebben...

Audioland

Hírek, információk a hifi világából, zenekultúra

Szavazás

Ha show...

Mindig kimegyek, érdekel a hifi - 25.6%
Csomó ismerőssel össze lehet futni, megyek - 1.2%
Még nem tudom - 39%
Ez sem a régi, már nem megyek - 13.4%
Sosem mentem, most sem fogok - 20.7%

Összes szavazat: 82
Ez a szavazás már befejeződött : 04 nov. 2016 - 18:53

Audioland a Facebookon

Magneplanar 1.7
az igazi hang-fal

Írta: Puskás János

 Miért írtam ezt? A hifisták legtöbbje hangfalnak hív minden hangsugárzót. Szoktam én is, néha a cikkekben maggiis, ha már nincs semmilyen szó, amit használhatnék (fránya dolog a szóismétlés). Ez nem helyes. Ami a legtöbb zenebarát szobájában megtalálható, azt a szakmabeliek, és az idős, régebbi időben edzett audiofilek hangdoboznak nevezik, és ez is a pontos megnevezése. Mert a hangfal tipikus példája például a Magneplanar MG 1.7, ami a mai irományom témája. Többen kíváncsiak voltak rá körülöttem, de mégis egyedül hallgattam meg. A lusták meg mérgelődhetnek, mert elszalasztották az alkalmat, és (csúnya magyarsággal) kevesebbek két tapasztalattal. Mert nem csak azt írom, hogy milyen, hanem azt is, hogy milyen lett. Igen, a viszonyítási alap az előd,  a sokáig futó, közelmúltban nyugdíjazott MG 1.6.
De mielőtt rátérnénk a hangtani jellemzőkre, ismerkedjünk meg futólag a céggel, és az alkalmazott technológiával.
Az elv feltalálója, Jim Winey már az egyetemen is érdeklődött az otthoni hangkeltés iránt, és bütykölgetett is rendesen. Később a 3M-nél dolgozott, közben bővítette hifi tudományát jó sok quasifibbonmeghallgatással, és tapasztalatai alapján az elektrosztatikus hangfalakban látta a legtöbb potenciált, de valószínűleg nem eleget: a fejébe vette, hogy létrehoz egy - általa ideálisnak gondolt - nagyon könnyű hangsugárzót. Az elhatározást a pletyka szerint egy NASA megbízás is elősegítette, melynek szüksége volt egy síkmembrános, falra akasztható hangsugárzóra, a fejlesztendő hajtóművek zajának ellen fázisban leadott hanghullámainak lesugárzására (így kioltódik a zaj, ezáltal az ellenséges ügynökök nem hallják azt).
Ahogy az lenni szokott, az ember vacillál valamin, előbb-utóbb beugrik a megoldás, most is így történt. 1969-ben egy hirtelen jött ötlet alapján végül elkészítette az első hangfalát, majd miután valóban működött, meg is alapította a Magnepan nevű céget. A Magneplanar ennek a cégnek a bejegyzett márkaneve (a Magnepan nevet egyébként szintén használják, a házimozi szegmensben), így nevezik az Audiofil, illetve High-end hangsugárzóikat.
A működési elvük az úgynevezett kvázi (quasi) ribbon driver, melynek alaplapja egy perforált sík tiszta vaslap, melyre (egymás mellé) kis távolságokban mágnes rudakat ragasztanak, ellentétes polaritással. (Ezek ugyanis nem normál kivitelű mágnes rudak, nem a két hosszanti végükön van az északi és déli pólus, hanem keresztben). A mágnes rudak elé kis távolságra vékony (6 mikron) Mylar fóliát feszítenek, amire a mágnes rudak közötti területek felett fém fólia csíkokat, és drótszerű csöveket ragasztanak: ezekre kapcsolják majd az erősítőből érkező jeleket. Gyakorlatilag a vezetők vastagságával és anyagával játszva különböző frekvenciatartományban dolgozhatnak ezek a hangsugárzók, így bár egy falat látunk, több utas rendszerről van szó, jelen esetünkben szám szerint háromról. A hangerőhöz, a szükséges lbackevegőmennyiség megmozgatása miatt nagy felületen szükséges a lesugárzás, ami túl nagy kilengéssel, és felesleges rezonanciával járna, ezért filckorongokkal rögzítették a membránt a mágnesfalhoz három ponton, ami mechanikus váltóként is működik. Ha már keresztváltó, akkor azt is meg kell említenem, hogy egysoros crossover ellenállással (0,5 és 1,5 Ohm között) állíthatjuk a közép – magas arányát a mélyhez viszonyítva, ezáltal igazítva a Maggit a szoba akusztikájához. Erre a mi esetünkben nem volt szükség, rövidre zárva hallgattuk, azaz ellenállás nélkül.
Egy magnetosztatikus hangsugárzó nem vastagabb 3 - 5 centiméternél. Az ilyen, úgynevezett kiterített technológia áldásos tulajdonsága az, hogy az impedancia teljes hallható sávban közel azonos, és tiszta 4 Ohm (ezért jellemzően igen hálásak az erősítők). A pillekönnyű membrán könnyen és gyorsan tud kimozdulni, és nincs szükség a sokszor káros rezonanciát és ezáltal garantált színeződést generáló hangdobozra. Nem gömbhullámokat kelt, hanem tortaszelet formában sugároz előre-hátra (sem oldalra, sem föl-le, Winey szerint ezért nem "provokálja" a szoba rezonanciáit), ezért a gyártó közlésecsatik alapján kevésbé érzékeny az elhelyezésre, és a szobaakusztikára, valamint a hallgatási pozícióra. Íme  a tökéletes reprodukáló eszköz? Talán.
Akik nem szeretik, kifogásolják a kevés hangerőt (amúgy 250W teljesítményt képes elviselni), és a mély-tartomány képzelt testetlenségét. Utóbbi valóságára egy alapos fülelés választ adhat, bele is vágunk hamarosan, csak van még egy pluszkörünk, az 1.6-os.
A forgalmazó ugyanis még csak járatta az 1.7-est, és maga sem tudja, jobb-e, vagy csak másabb az ifjú titán.

Élvezettel hallgatta a jól bejáratott régit egy 18 négyzetméteres helyiségben, az alábbi rendszeren:

 Egy tuningolt Pioneer PD-S06 CD lejátszó, mint futómű, Whitefül Zero 2DAC

(amely kísérleti jelleggel, rendelkezik egy sok fokozatú hangerő szabályzóval,
és így állítható a kimeneti jelszint -  ezáltal nem kellett előfokot használnunk, meg megspóroltunk egy összekötőt a csatikkal együtt). A meghajtásról a már általam is jól ismert First Watt J2 gondoskodott, ezt előre megbeszéltük Sándorral, mivel hatalmas hangerőre nem képes, de a színezetét, előadásmódját mindketten szeretjük és elismerjük, a teljes háztömböt pedig egyébként sem akartuk lebontani a „buli kedvéért”. Az összekötő egy Acoustic System LiveLine RCA volt, míg a hangfalkábel egy Harmonic Technology Pro9 Reference.
Végignézve a készülékeket, kellemes meglepetés ért, nem szoktam hozzá a Double-Reed Co bemutatótermében az ilyen „olcsó” készülékekhez, az egész mindennel együtt nem éri el a 3 millió forintot sem, azaz tizedannyi sincs, mint például a múltkori G1 rendszer...

Specifikáció

Rendszer: 3 utas, magnetosztatikus hangsugárzó
Frekveciaátvitel: 40-24 kHz
Érzékenyég: 86 dB/500 Hz /2.83v
Impendancia: 4 Ohm
Ár: 2650 Euró/pár-tól (az ár a kiviteltől függ, a hangminőség ugyanaz)

A fülelés
Sokféle lemezt hallgattunk, legalább egy óra telt el, mielőtt lekapcsoltuk a rendszert, hogy behozzuk a szobába az 1.7-et.
Már ez is egy egységes és zenei előadás volt, néhol a középtartomány hangarányaiba és a tér nem kellően pontos pozicionálásába lehetett volna belekötni, tehát semmi olyanba, amit más gyártó ne hibázna ennyiért. Kissé kíváncsiak is voltunk, miben tud majd jobb lenni kicsivel többért ez az utód. Nos, szinte mindenben. Ami a hasonlóság, az a színezete. De a frekvenciaszélessége, a levegőssége, a hangszerek elhelyezése, az azokat körülvevő levegő, a megindulások, a hangok megállása, lecsengése sokkal jobb és pontosabb, de amiben a legnagyobb az előrelépés, az a tér, a hangszerek pozicionálása, azok aránya, és felbontása. Hamarabb megindul a lábunk, amit még jobb ritmussal magyaráztunk. Ez így megfoghatatlan? Nem hallott még Mg 1.7-et? Akkor leírom általánosságban. Egy könnyed, levegős, kiegyenlített és rendkívül egységes hangkép fogadja a hallgatót, ami egyből megtalálja az ember szívéhez az utat. A zeneiség az első, és az eszköztelenség volt a második szó, ami az eszembe jutott a hallatán. Abszolút nehéz vele hifizni, mert az ember hátradől, és élvezi az előadást. A tere (a szó jó értelmében) minden irányban kiterjedt, nem tolja a képembe a szólót, hanem szépen elhelyez mindent a maga helyén. Úgy választja szét a hangokat, hogy aztán egységbe is integrálja azokat. Nagy izgatottság vesz rajtam erőt a megindulások előtt, hatalmas és finom dinamikai váltásokra egyaránt képes, ezeket sokkal jobban és könnyedebben adja vissza, mint az 1.6-os. Csengő, zengő, ha kell, és ellentmond a híreszteléseknek: a szőnyeg alól is mélyek jönnek, megfelelő energiával, feszesen és gyorsan.
Tud libbenni egy-két Herzen is, ha az énekes ráliheg a mikrofonmerencermbránra. Az ember csak cserélgeti a lemezeket, és hallgatja. Kell ennél több?

Konklúzió
Csak a szokásost tudom mondani, Sándor ismét remek szettet hozott össze, de ezúttal nem elvetemült áron. Ilyen hangfalat előbb-utóbb a legtöbb hazai hifista megengedhet magának, főleg, ha elmúlik a válság. Minden bizonnyal lehetne még precízebb, vagy még több részletet visszaadó, esetleg még zeneibb rendszert összehozni, de ezt itt ennyiért (2650 EUR/Pár) egy csomagban, kompletten megkaphatja a vevő. 
A First Watt J2 miatt nem lehetett vele házat bontani, ezzel a hangsugárzóval csak éppen szobahangerő felett volt képes hangoskodni. Ez esetben a majd' 2x16 W/4 Ohm 2x30 W/8 Ohm helyett keressünk legalább 2x50 stabil wattot, aztán dőljünk hátra, vagy gyűjtsünk még lemezeket. Érdemes.

 
Gyártó Honlapja: Magnepan

Forgalmazó: Double-Reed Co.

A Quasi Ribbon metszet a Double-Reed Co honlapjáról származik
2011. január. 20.
Copyright © 2018 Audioland. Minden jog fenntartva.