Ki olvas minket
Oldalainkat 28 vendég és 5 tag böngészi
  • fzs1
  • kimber
  • Bandy66
  • dbrnsk
Látogatók száma
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa2430
mod_vvisit_counterTegnap2511
mod_vvisit_counterEzen a héten7894
mod_vvisit_counterMúlt héten14467
mod_vvisit_counterEbben a hónapban46387
mod_vvisit_counterMúlt hónapban96828

Az Ön IP címe: 54.83.239.145
 , 
Mai dátum: 2014 aug. 20
Audioland a Facebookon
Keresés
Pagerank Checker
Címlap Cikkek Tippek, trükkök

Kezdő lépések a hifi világában
Azaz: ezt neked kell megtapasztalnod..

Írta: Puskás János

Meglepő, de csöppet sem mulatságos kéréssel fordultak nemrég hozzám. Írnék-e egy afféle útmutatót a kezdők számára? Milyet? Kérdeztem. Hát, amiben az alapok le vannak írva. Mert nem talált semmilyen írást magyar nyelven, ami elmagyarázta volna a hifi országútjának első méterein járónak, mi kell neki, mire figyeljen, miből érdemes választani...

 

Csak mellékesen, kitérőként – avagy utak, tévutak

Ezt sokan elintéznék egy kézlegyintéssel, hogy regisztrálni kell egy fórumra, és ott mindent megtudhat. Tényleg ilyen egyszerű lenne? Korántsem biztos. Először is, ott az a szerencsétlen, aki azt gondolja, hogy nálánál sokkal képzettek írogatnak oda. Ez nem feltétlenül igaz. Ráadásul idegen a társaság, ő meg még forumkezdő, szinte azt sem tudja, hogy kell kérdezni... izgatottságában jönnek a kétségek: hogy jön ő ahhoz, hogy mindenféle gagyi kérdéssel megzavarja a fennkölt eszmei futtatásokat? Ráadásul itt oly' dolgok is okoznak vitát, ami neki eddig eszébe sem jutott? Egyáltalán fog ő hallani bármilyen különbséget? Aztán ott a másik lehetőség, mely szerint regisztrál, kérdez, megfogad. Nem feltételezve a rosszindulatot, vagy a saját termékek elsózását, mi van, ha kifog egy segítőkész és önzetlen embert, de ő mást keres a zenében, mint delikvensünk? Nem beszélve az ember ízlésének esetleges (és gyakran megfigyelhető) változásáról, ami bizony sokszor a fejlődés velejárója. Vannak ám problémák! Itt is igaz, hogy jó pap is csak holtig tanul, és főleg a saját kárán.

Sokszor gondolkodtam azon, hogy miért hifizünk, mért költünk ennyi pénzt, miért fektetünk ennyi energiát erre a hobbira, és más miért immunis erre a hobbinkra?

Meglátásom szerint zenét hallgatni mindenki szeret. Az is, aki a vonaton egy afféle mindentudó (de semmit sem igazán jól) mobilról teszi, az is, aki autójánból elektromos zenéjének műmélyének élményével zavarja az egész utca nyugalmát, a hangosan rockerkedők, és a csendesen jazztriót hallgatók is. Minden készülék ugyanazt a célt szolgálja, csak a tálalás, a hozzáállás és a célközönség más, de merőben.

Na tehát

Eleinte minden olyan egyszerűnek tűnik. Bemegy az ember egy bevásárló centerbe, amely műszaki boltjában ízlésének megfelelően vesz egy egyszerű, egybeépített, nagy műanyag, csicsás, villogó, vagy letisztult tornyot. A gond akkor kezdődik, amikor jönnek az infók, az új tudás, amely újabb kérdéseket vet fel, és az ember rájön, hogy még a felszínt is csak alig kapargatja...

Itt kapcsolódnak be az információforrások. Ahol az ember a maga módján, a józan paraszti eszével hifikelmondja, miről mit gondol, és mit tapasztalt.

S ha már kértek, megteszem én is. De, mivel saját élményeimet írom le, biztosan hiányos, és egyoldalú, de legalább lesz egyben valami. Még valami, csak a legalsó árkategóriára vonatkoznak ajánlásaim, fentebb már tágabbak a lehetőségek, és a márkák is változhatnak, de addig remélhetőleg a kezdő is belejön, mint kiskutya az ugatásba. Vagy ha valaki egyből többmilliós kütyükkel kezd, az nem ebből az írásból fog informálódni.

Szóval a szeparált elemekből összeépített hifit én négy fő részre osztanám, ott megemlítem majd a főbb, ma is használt elemeket. További kérdésekkel színvesen foglalkozunk fórumunkon, mely regisztrációt követően teljes egészében látható/olvasható, kommentelhető.

Tehát a négy rész: a forrás, az erősítés, a megszólaltatás, és a kiegészítők. Mind ugyanolyan fontossággal bír és egymásra épül, egymás tudását kiegészíti, tehát nem kihagyható, vagy elhanyagolható egyik sem.


A forrás

Minden a lejátszási folyamattal indul. Az az információ, ami itt nem jön ki, azt nem lehet sehol sem pótolni utólag. Fontos, hogy viszonylag kiegyenlített legyen a hangja, mivel például a mély-hiányos hangzást utólag már csak felületkezeléssel lehet orvosolni, a vége egy oda-vissza módosítás a hangban, ami mindig elrontja az összképet, nem beszélve arról, hogy a későbbi - akár jó - cserét is gátolhatja: mindig ugyanolyan hangbalanszú forrás fog illeni a rendszerünkbe...

Jelenleg a legelterjedtebb források:

CD játszó. Ezek a digitális eszközök a 80-as évek elején indultak világhódító útjukrateac. A 120mm-es, legjellemzőbben ezüst, arany, színű korongoknak már halálhírét említik, melynek azért van is valami alapja, hála a szélessávú internetnek. De azért még nem kell leírni...

Figyelmbe ajánlott: Cambridge Audio (Például D500SE, stb), Philips, Marantz (cd 57, 67, 67se..), Denon, Harman Kardon (HD 730, HD740), Sony (590, 930, XA 3, vagy 5 ES stb)

DAC. Reneszánszukat élik, régen a jobb hangminőség miatt tették külön dobozba a futóműveket és a digitál-analóg átalakítókat, mapanság feladatuk kissé megváltozott: köthetünk eléjük futóműveket, CADACkiszolgálnak egy számítógép alapú rendszert, de médialejátszó, beltéri egység után is köthetjük – így több forrást szolgálnak ki egyszerre. Nem csoda hát, ha ismét kelendő portéka a piacon. Összekötéséhez digitális kábel szükséges a forrás és a DAC közé, mely lehet optikai, vagy koaxiális (elektromos) összekötő. Fontos, hogy utóbbi 75 Ohmos legyen a szabványnak megfelelően. A nagyobb modellek már XLR (110 Ohm) kábelek fogadására is alkalmasak. A PC-t és az koonvertert jellemzően USB, vagy Firewire kábellel csatlakoztathatjuk egymáshoz.

PC, médialejátszó. Bocsánat, hogy egy kalap alá veszem őket, de én már csak ilyen vagyok. Ezek az eszközök valamilyen letöltött vagy felrippelt, tárolóegységen lévő médafájlt játszanak le egy külső DAC segítségével, melyre előbbi jellemzően USB, vagy Firewire, utóbbi optikai, vagy koaxiálisan csatlakozik. A kínálat sokszínű, nem egyszerű okosnak lenni benne, így én sem vállalkoznék rá...

Lemezjátszó. Ha a CD haldoklik, ez már rég kihalt. Legalábbis a marketingesek szerint. A vicc az, hogy - REGAtudtommal - nem az audiofileknek, hanem a DJ-knek köszönheti túlélését, de itt van, töretlenül, s bár az új lemezek ára kissé borsos, rengeteg használt LP kapható napjainkban is, méltányos – és kevésbé méltányos áron. Maga a készülék egy futóműből, karból, és hangszedőből épül fel, mechanikai egységek lévén nagyon fontos ezek megépítettsége, és állapota. RIAA korrektort igényel a megszólaltatása, mely nem minden erősítő része.

Figyelembe ajánlott lemezjátszó: Dual (505 széria darabjai), Thorens ( 124, 160... darabok), Rega (P2, P3 és azok klónjai).

Hangszedők: Grado, Shure, Ortofon, Audio Technika..

Tuner: rádióadások vételére alkalmas készülék. Lehet analóg, vagy digitális. Az analóg földfelszíni adások kora lassan leáldozik, de kábelen fogható lesznek továbbra is, valamint – elvileg – a királyi adók még maradni fognak. Elég is ez nekünk.

Figyelembe ajánlott: Nad, Marantz, Sony, meg a régi németek: Telefunken, SABA....


Erősítés

Minő meglepetés, itt az erősítőkkel foglalkozunk. Lehet integrált, vagy elő-végerősítő. Alapvető különbség közöttük, hogy az integrált egy dobozban tartalmazza az utóbbi két egységét, tehát az elő- és a végfokot. Mivel ezen sorokban az egyszerűségre törekszünk, főleg az integráltakat ajánlom, mivel kevesebb nadkábelezés, és tudás kell az installációhoz, és – bár egy elő- végerősítő tényleg komoly kategóriát jelenthet, azért igen versenyképes hangú integráltak is kaphatók bőven.

Ami a fajtáikat illeti, lehet tranzisztoros, FET-es, csöves, D-osztályú,s stb., mi az első kettővel fogunk jellemzően találkozni, mivel a másik kettő inkább felsőbb (ár)kategóriákban van jelen, bár ez alól is vannak kivételek. Szerintem a meghajtó egységek típusából ne csináljunk gondot, mindegyikből van jó és rossz megoldás, nem ez a „lényeg”. Azt viszont meg kell említeni, hogy az erősítő és a hangfal kapcsolata renkívűl fontossággal bír, talán a legfontosabb a rendszerépítés során, hogy ezek jól együttműködjenek. Némelyik rendelkezik RIAA korrektorral, azaz phono – vagy népiesen fonóval. Ez akkor lényeges, ha lemezjátszót is szeretnénk. Bár hozzá kell tenni azt is, hogy amennyiben az erősítők rendelkeznek ilyennel, akkor is jellemzően valami gyenge minőségű szokott lenni, amit, ha komolyan gondolja az ember, érdemes valami szeparált darabbal kiváltani. Még egy dolog. A távvezérlő. Tapasztalatom szerint fontos is, meg nem is. Zenehallgatás során ritkán nyúl hozzá az ember, de ha az ember továbblépni akar, akkor könnyebben eladható egy ilyennel rendelkező darab...

Figyelembe ajánlott: Nad, Harman/Kardon, Cambridge Audio modellek


Megszólaltatás

Ezek a hangsugárzók, melyeket többféleképp lehet osztályozni. Először is, vannak a fejhallgatók, melyek ugye az egyéni zenehallgatást szolgálják, valamint a valódi, szobai hangsugárzók. Legritkábban dynaudioa (dinamikus) hangdobozokkal lehet találkozni, mely lehet egy vagy többutas, de az úgynevezett hangfalak is (magnetosztatikus, elektrosztatikus, és ezek keveréke a dinamikussal). Mindnek megvannak az előnyeik, hátrányaik, de mi a klasszikus hangdobozokkal foglalkozunk, a többi ugyanis jóval a belépőszinten gondolkodók büdzséje fölötti áron kaphatók. Számunkra legfontosabb paramétereik az érzékenység, impendancia. Utóbbi nagyon fontos, csak kompatibilis erősítőkkel csatlakoztassuk hangszórónkat, az esetleges károsodások elkerülése végett (az erősítőnk leírásában megadott terhelésű dobozokat csatlakoztassunk). Az érzékenység is fontos, minél nagyobb a megadott szám, annál kevesebb energia szükséges a megszólaltatásukhoz. Méretüket tekintve lehetnek nagyobb, állódobozok, és kisebb, úgynevezett bookshelf, vagy monitor dobozok. Előbbiek maguk állnak a padlón, míg a kisebbeket állványra kell helyezni a megfelelő hallgatási magasságba emeléshez, mely jellemzően a magas-sugárzó fülmagassága.

Figyelembe ajánlott hangsugárzók: JBL, MB Quart, kicsivel drágábban még bejön a Dynaudio, Triangle, Epos.

Fejhallgatók: AKG, néhány Sony (Például a szuperolcsó MDR-XD 100, vagy a 7506)


Kiegészítők

Kábelekről, az állványokról, és az akusztikáról beszélünk itt. Előbbiek mindenképp szükségesek a megszólaltatáshoz. A forrás és az erősítés, de az esetleges elő- és végerősítő közé is szabványos RCA, crystalfelsőbb kategóriákban esetleg XLR csatlakozókkal szerelt összekötőket, míg az erősítő és a hangfal közé hangfalkábelt kell kössünk. Utóbbit egyesek csatlakozókkal, (mely lehet banándugó, vagy villa,) csatlakoztatják, míg mások egyszerűen a kábelvéget csavarják be a megfelelő helyekre. Fontos a polaritás megőrzése (tehát pirosat a pirosba, feketét a feketébe), és azt is illik figyelni, hogy azonos irányba „járassuk” és hallgassuk a kábelt. Jellemzően ezeket a felirat irányának megfelelő információáramlással szokták használni, így bármikor ránézésre megtudható, hogy hogyan kell ismét bekötni kábeleinket. Hangfalkábelekből, és interconnetcet-ből, azaz összekötő kábelekből is illik egyforma hosszút használni, páronként legalábbis.

Figyelembe ajánlott:

Olcsó de jó összekötő a Klotz MC 5000 kábel Neutrik (NE-NYS3730) dugókkal, hangfalkábelben szintén Klotz, kicsit többért Audioquest típusok, például Type 2 stb. USB kábelben bármely Audioquest a javaslatom. Akár a legolcsóbb Forest is. Digitális kábelek kapcsán van egy jó kis tesztünk...

Állvány. Készülékeinket el kell valahogy helyezni, s hamár homár, akkor szellőzzenek, és legyenek jól hozzáférhető helyen is. Az sem árt, ha jó ez egészre ránézni. Olcsóér' Sound Organization, vagy egy tömör fa az ajánlatom. Érdemes jóban lenni egy asztalossal.

Bookshelf, vagy monitor dobozainkat állványra érdemes helyezni, lehetőleg olyan magasra, hogy a hallgatási pozícióban ülve a magas-sugárzó nagyjából fülmagasságba kerüljön. Ez jellemzően 50-70 centiméteres állványt igényel. Én tömör fát szoktam használni, természetesen asztalossal készíttetem, vagy a gyárit szoktam még javasolni - ezek általában nem olcsók.

Arányok. Ezek fontosak, van is rá valami ökölszabályféle, mely szerint ha 6 forintot költök CD játszóra, 5-öt költsek erősítőre, 10-et hangfalra, kábelekre 2 forintot. Biztos van ahol működik. Én azt teszem a rendszerembe, ami nekem tetszik, nem tartom be a fenti számokat.


Még valami(k):

Sokan, még akár komolyabb rendszerrel rendelkezők is sokszor teljesen figyelmen kívül hagyják az akusztikával kapcsolatos kérdéskört, pedig sajnos ez is nagy befolyással bír.

Azt szoktam javasolni, hogy eleinte valami tapasztaltabb, jó fülű társunk segítségét bátran fogadjuk el, de próbálkozhatunk magunk is.

Első körben 1-2 egyszerű és könnyen megvalósítható tippet adnék, melyek nagy általánosságban pozitív eredményt hoznak, érdemes hát egy próbát tenni velük.

Akusztika. Ez nem lesz túl rövid, de ennél nem lehet jobban tömöríteni.

Van egy általános szabály, amiből célszerű kiindulni. Ez úgy szól, hogy a szoba hosszának 1/5-részére rencerállítjuk be a hangsugárzónk frontját és 3/5 részen ülünk. Azaz, ha van egy 5 m hosszú szobánk, akkor a hangfalak eleje 1 m-re legyen a faltól elhúzva, mi pedig a hangfal frontjától további 2 m-re üljünk le és mögöttünk így 2 m még marad.Sajnos lakberendezési szempontból, sokszor a hallgatási pozíció egészen a hátsó fal előtt kap helyet. Ilyenkor ajánlatos egy székkel a zenehallgatás idejére a kanapé elé ülni, legalább 1 m távolságot tartva a hátsó faltól (és egyből el fog tűnni a „döngés”). Az oldalsó falaktól is tanácsos legalább 50 cm távolságot tartani, de ha több az általában jobb. Ha ez megvan, utána érdemes kissé beforgatni a hangfalakat a fülünk irányába, ízlés és hangfal függő, hogy mennyire. A hangfalak között ajánlott 2-3 m körüli bázistávolságot hagyni, hogy kialakuljon a megfelelő sztereó kép. Miután ezzel megvagyunk érdemes egy kis finomhangolással is kísérletezni, ugyanis sokszor akár 5 cm-es mozgatása a hangfalaknak, vagy hallgatási pozíciónak, is sokat számítanak. Ha vékonyka a hangzás, akkor húzzuk közelebb a falakhoz, ha kiürül a közép-tartomány, és loudnesses lesz, akkor nagyobb távolság ajánlott tőlük, hadd levegőzzön hangfalunk!

Amennyiben sok és brummogós mély tartomány, és az elhelyezéssel sem tudtuk teljesen kiiktatni, kipróbálhatunk a sarkokba tenni nagyobb párnákat is. Ha a hangfalak között TV helyezkedik le, azt érdemes egy vastagabb pokróccal letakarni, a zenehallgatás idejére. Abban az esetben, ha dohányzó asztal, vagy bármi más van a hangfalak és hallgatási pozíció között, célszerű átpakolni míg zenét hallgatunk, ezáltal megtapasztalni, van-e pozitív hatása. A sok üveg felülettel rendelkező szobákba, vastag sötétítő függöny (olyan legyen, amin át tudunk fújni) felszerelése is pozitív változásokat eredményez. Az it általánosság, hogy kell egy jó szőnyeg a padlóra, valamint a könyvespolcok is jótékony hatással vannak a zenehallgatásra, ellentétben a csupasz falakkal...

Ennyi lenne dióhéjban, további információkért kérjük látogassa meg fórumunkat, ahol kérdéseikre szívesen válaszolunk.

Ha esetleg kimaradt valami, vagy javaslata lenne, azt is megteheti ugyanott, a hasznos információkkal kiegészítjük a cikket, gazdagodjék csak!

 
Szavazás
Mivel kapcsolatos írásokat olvasna a legszívesebben az Audiolanden?
 
Partnereink